Katarzyna Zolich - Oh jaaj!

A várandósságom során próbáltam felkészülni a szülésre, a szoptatásra, az új életre, a megváltozó kapcsolatokra. Két dologra nem készültem: az altatásra és arra, hogy mennyire fontos az érzelemszabályozás. Azt meg végképp nem gondoltam, hogy a kettő összefügg. Bár szólt volna valaki, hogy ne a szülésre készüljek kilenc hónapig, hanem arra, hogy mit kezdek majd azzal, ha az idegrendszerem nem bírja a folyamatos zajt, a sürgetettséget, a kialvatlanságot. Senki nem mondta, de tényleg senki, hogy a gyermek támogatására a közös érzelemszabályozást kellene használni...

 Az Oh, jaaj! című könyvet ezért bátran ajánlom azoknak, akik még az út elején járnak ebben. A könyv a tenger hasonlatot használja erre a szituációra. A gyerekek érzelmei magas hullámokkal áraszthatnak el minket, mi felelünk a fedélzeten mindenkiért. Azért, hogy felszínen maradjunk és a mentési műveletekért. Rajtunk múlik (és ez brutális felelősség) hogy ezek a gyerekek, hogy boldogulnak majd a tengeren, hogyan küzdjenek meg a tengerrel. Szülői segítség nélkül nem tanulják meg kezelni az érzelmeiket, kell, hogy valaki a megfelelő pillanatban megnevezze azokat. Ehhez azonban szülőként ismernünk kell azokat. Ha sikerül megnevezni, csökken az átélés intenzitása is. Nálunk mostanában ez segít a legtöbbet, bevallom nehezen élem meg ezt az időszakot, de a legnagyobb vihar közepén is megállítja az ördögi kört, ha kimondom: Tudom, hogy most dühös vagy rám és haragszol... Na nem a kinti vihart, hanem a bentit, bennem. S itt a kulcs, ha megnyugtatod magad, akkor sokkal könnyebben nyugszik meg a gyermeked is. Nálam ez a legnehezebb most az anyaságomban, amikor én is gyerek szeretnék lenni, dacolni és kiabálni, akkor nyugodtnak és felnőttnek maradni. 

A könyv kitér rá, hogy mi az, ami hat ránk; hogyan működik ez a folyamat; hogyan érezhetjük jobban magunkat; mik az alapvető szükségleteink; mik azok az érzelmek; mire valók; hogyan engedd ki őket?
Az érzelmeket külön is bemutatja és rendel mellé egy állatot is. Minden érzelemnél arra is kitér, hogy a testünkben hol érezhetjük azt, hogyan kommunikáljuk őket és arra is, hogy miért fontosak a határok. 

Nagyon hasznos könyvnek gondolom. Nekem kicsit furcsa ez a szülőknek és gyerekeknek is szól felállás. Három éves kortól ajánlják, de szerintem inkább csak, mint alap a beszélgetéshez. A szülőnek előre érdemes elolvasni és gyermeknyelvre fordítani, játékossá tenni a feldolgozást.

Szóóval lapozzátok, olvassátok és ha elmélyednétek jobban a témában, akkor szeretettel ajánlom @zsuzsannamogyorosyrevesz könyvét az érzelemszabályozásról.