"Intim beszélgetések. Értelmetlen, gyerekes, flörtölő eszmecsere két ember között, akik jól ismerik egymást. Mindenesetre okunk volt azt hinni, hogy jól ismerjük egymást, abban a hitben éltünk, hogy jobban ismerjük egymást, mint bárki más, erre a meggyőződésre, valamint a gyerekek feje fölötti utalásokra és gyors pillantásokra alapoztuk felnőtt...
A norvég szerzők tehetnek róla, hogy végérvényesen beleszerettem a novellákba. Marie Aubert novelláskötete számomra a 'folyamatos másra vágyás' és a magány könyve volt. Semmi nem olyan, amilyennek elképzeltük, mindenhonnan és mindenkitől elvágyódunk, majd újra csalódunk és visszavágyódunk a 'nem is volt az olyan rossz'-ba. A kötetben megjelenik...
'Aztán tíz napig feküdt a pszichiátrián.(...)Nem nyomta az élet felelőssége, a lét megannyi elvárása, a kicsinyesség, a sok csalódás, a mindennapi dolgok lélekölő ismétlődése. Lehet, hogy mind befeküdhetnénk egyszer; ezek lennének életünk legszebb napjai?'
'Nincs semmi, ami úgy megfosztaná az embert az erejétől, mint amikor elkezdi megbánni az álmait.'
Ismerkedni már tavaly elkezdtem a norvég irodalommal, de 2022-ben kicsit tudatosabban szeretném folytatni a sort. Erlend Loe neve megkerülhetetlen volt, amint keresgélni kezdtem a norvég irodalomról írt cikkekben. A Naiv.Szuper mellett a Doppler könyveket találtam a legnépszerűbbnek, úgyhogy bele is vágtam.
Huu olyan szép ez a könyv. Agathe gyönyörűen megírt, egyszerű történet. Egy este alatt elolvasod, de garantáltan hetekig gondolkodni fogsz rajta, eszedbe jutnak mondatok, alszol rá egyet, elmeséled a barátnődnek... Számomra ilyen volt. Imádom a borítót, imádom a történetet. Egy idős pszichológus utolsó terápiás üléseiről olvashatunk. A gondolatain...
Félek túl nagy szavakat használnék, ezért megpróbálom visszafogni magam.
Knausgardot azért szerettem meg, meg tetszik az afféle önelemzés és mélység, amit ő végez magában. Rendkívül szépen, őszintén és precízen írja le ezt a belső munkát. Nem kíméli sem magát, sem a környezetét. Nem akar a jó szerepében tetszelegni. Elénk teszi magát, úgy ahogy van: ez vagyok én, ezt tudom adni, ezek az érzéseim. Teszi ezt olyan...
Milyen lehet egy pszichés zavarral küzdő apa és egy ' only positive vibes' anya gyermekének lenni? Milyen lehet félni a testvéredtől? Milyen lehet az apukád halálát kívánni és aztán csendbe burkolózni, amikor ez megtörténik? Ilyen.